Erdélyi városok etnikai összetétele 1910-ben és 2011-ben
2017-10-09

Néhány tudnivaló még elemzés előtt:
A statisztika nem veszi figyelembe a városok méretét mivel egy ekkora felületen nem lehetséges a pontos arányok ábrázolása, viszont itt nem is az a lényeg. Hasonlóképpen, az 500 személynél kevesebbet számláló kisebbségek se nincsenek feltüntetve, mivel ennek az aránynak sem lehetséges az ábrázolása. A városok tetszőlegesen lettek kiválasztva, és ez azt jelenti, hogy néhány város kimaradt, olyanok is, melyek még ide illenének, viszont a könnyű átláthatóságért nem kerültek fel a térképre.
Nem elhanyagolható tény az sem, hogy a statisztika nem ábrázolja pontosan a zsidó közösség, illetve a cigányok számát sem. Ne feledjük azonban el, hogy 1910-ben a cigányoknak nem volt külön politikai képviselete, és lehetőségük sem volt erre az akkori viszonyoknak megfelelően. A cigányok jelentős része valószínűleg magyarnak illetve románnak vallotta magát, de ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy városi környezetben ekkor még valóban sokkal kevesebb cigány élt. A zsidók pontos létszámát csak a felekezeti statisztikák mutathatnák ki, a fenti ábra viszont a román-magyar illetve német etnikum eloszlási arányait mutatja.
Az 1910-es népszámláláskor a zsidókat csak a vallási megoszlásnál tüntették fel, így a nemzetiségek között a magyarok részét képezték. A zsidóság a XIX. század végétől törvény szerint a magyar nemzeten belüli egyik vallási felekezet lett, tehát valaki éppúgy lehetett izraelita vallású magyar, mint katolikus vagy református magyar.
Erdélyi városok etnikai összetétele 2011-ben

Mint azt a fenti ábra jól mutatja, két világháború, illetve Erdély Romániához való csatolása megtette a hatását. A kommunista román hatalom jelentős mennyiségben telepített be román vidéki lakosságot a régi magyar városokba, melyek többsége így elvesztette a magyar többségét, és az erdélyi magyarok szinte minden városban kisebbségbe kerültek. A németekre, szászokra, svábokra sem várt jobb sors. Tömegesen telepítették őket ki, illetve adták el. Csak a Ceausescu rezsim alatt, Románia megközelítőleg 230 ezer németet adott el Németországnak, megközelítőleg hárommilliárd márkáért, de a holokauszt túlélőiből is üzletet csináltak. Kezdetben az izraeli titkosszolgálat állatfarmok létrehozásával fizetett a zsidókért, majd később 3300 dollárral személyenként. Volt titkosszolgálati vallomások alapján, legkevesebb 150 ezer zsidót adott el Románia Izraelnek a kommunista vezetés alatt. Mondani sem kell, hogy ezen zsidók nagy része magyar anyanyelvű, akkorra már a magyarságba asszimilálódott értelmiségi ember volt.
Nem elhanyagolandó tény a 2011-es népszámlálás adatait tekintve az sem, hogy például Kolozsváron a lakosság 7%-a nem nyilatkozott etnikai hovatartozásáról. Azt is figyelembe kell venni, hogy a mindenkori hatalom valószínűleg igen kedvesen tessékel bizonyos etnikumúakat egyik vagy másik etnikum szárnyai alá, ezzel is manipulálva az amúgy is soha nem tökéletes adatokat.
A statisztikákhoz felhasznált források:
– a wikipédia oldalai magyar illetve román változatokban
– Varga E. Árpád, Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)
A népszámláláskor a zsidókat a magyarokhoz sorolták, mivel ők mint izraelita vallású magyarok jelennek meg a statisztikákban. Máramarosszigeten viszont annyira nagy zsidó közösség élt, hogy annak számát pontosan lehet tudni (7981 személy), így ezért ez az egyetlen város, ahol a zsidók arányát a térképen látni lehet. (gondolom)